Második rész - Reggel

-Jasmine szemszöge-

- Jasmineee! - hallom ahogy a srácok kiáltanak fölöttem. Azt hiszem, a hideg parkettán fekszem...  Kinyitom a szemem, és a One Direction kócos haját és gyönyörű mosolyát látom. Akkor tehát nem álom volt.... Bár nem sok mindenre emlékszem...

- Jó reggelt. - ülök fel a parkettán. - Én mit keresek még mindig itt, veletek?

- Pff, passz, mi sem tudjuk. - válaszol Louis.

- Bocsi mindenért.... De szerintem mennem kell... Ja, meg köszönök mindent! - állok fel sürgősen, de azt veszem észre, hogy Zayn sietősen takarja el szemeit. Mintha valami olyasmit látna, amit nem akarna.

- Hé, áll, állj, állj! Nekem nem szabad fél mesztelen lányokat stírölni! - kiált fel és elfordul előlem.

- Mi? - gyorsan magamra pillantok.... Na és mit látok? Egy olyan 20 mérettel nagyobb fekete felsőt magamon, amin átlátszk az én fehér franciabugyim... Király...- Úristen! - behunytam hirtelen a szemem közben takargattam kezeimmel a hátsó felem....... Tuti kivörösödtem.. Liam gyorsan kifutott a nappaliból.

- Szinglik, segítsetek a lányon! - emeli szemeit a magas plafon elé Louis.

- Na és mégis hogyan? - néz Louisra Niall.

- Az egyikőtök takarja hátulról a másik meg előről, majd beviszitek a fürdőbe, hogy felöltözzön. - adja az egyetlen életmentő ötletet Louis. Nem hiába, tegnap lett 22!

- Na, akkor én beállok a háta mögé, Niall te meg állj elé. - beszél Harry.

- Na de én mentem, sziasztok. - rohan ki Louis is.

- Na, indulhatunk a fürdő felé? - kérdezi Harry. Én megszólalni sem tudok szégyenemben, Niall mond egy aha-t és indulunk.

Egész jól megy, kivéve azt, hogy mindjárt felrobbanok.... Mikor a lépcsőhöz érünk, mondja Niall, hogy vigyázz! Lépcső! De már túl késő volt, megbotlottam a lépcsőfokban, és rádőltem Harryre, aki kidőlt a földre, de vele együtt én is. Egyből a felsőt húztam lefelé... Szerencsére nem csúszott fel olyan sokáig, de egyből pánikba estem. Harry egy akkorát sikított, hogy miatta én még nagyobbat sikítottam Niall meg közben majd össze esett a nevetéstől... Harry is röhögni kezdett. Mindenkiből ömlött a jó kedv, kivéve engem, aki azt sem tudta mit csináljon a helyzettel... Az egész egy brilliáns jelenet volt...

- Jól vagy? - kérdezte Harry halkan, közben abba-abba hagyva retardált nevetéseit. Én persze megint meg sem szólaltam. Megértette, segített felállni, szólt Niallnek, hogy folytassuk, bólíntott és indultunk fel a lépcsőn. Rágcsáltam a körmöm és a hajammal takartam a fejem, majd végleg beértünk a cél vonalba. Gyorsan kinyitottam a fürdőszoba ajtót, befutottam és visszazártam az ajtót.

- Fhu, végre! - sóhajtozok csöndben.

- Kell esetleg tiszta törölköző, vagy valami? - kérdezi Harry az ajtó mögül.

- Kösz, de nem Harry, nem akarok zuhanyozni. Inkább egy fogkefét nem tudsz adni, akit még senki sem használt?

- Fhu, szerintem vannak ott újak a bal oldali szekrényben..Asszem, a harmadik polcon. - mondja Niall.

- Oké, köszi. - kutakodok egyből a fogkefe után. - Meg van! - kiáltok fel.

- Kell még valami? - kiabál be Niall.

- A ruhám. Az jó lenne! - válaszolok.

- Na és mééég valami? - kérdezi Harry.

- Egy fésű, meg a táskám jó lenne.

- Oké, na és mééég valami? - kérdezik egyszerre.

- Nem, köszönöm. - hagyom abba véglegesen a szükségletem kielégítgetése kérését.

- Na akkor sietünk! - kiáltotta Harry.

Hamar végeztem, 15 percen belül. Fogat mostam, arcot mostam, felvettem a tegnapi krémszínű ruhácskát, megfésülködtem, kivettem egy hajgumit a picike táskámból (ami szerencsére volt nálam), felfogtam vele a hajam, és késznek nyílvánítottam magam.

Félénken lesétáltam, aztán a fiúk csörömpölését hallgattam, majd elkezdtem abba az irányba haladni. Aztán kikötöttem a konyhában.

- Na, akkor előlről; Jó reggelt skacok! - vágtam olyan, "hupsz" pofát...

- Szia! - köszöntek vissza.

- Nem érzed magad kényelmetlenül esetleg vagy valami? Tényleg sajnálo-juk. - beszélt Harry.

- Hát nincs mit sajnálni, de szerintem nem kérdés, hogy kényelmetlen volt és eléggé ciki... Én csak... Ahj. - néztem csupasz lábujjaimat.

- Semmi baj, megértjük. Rendes lány vagy. - mosolyog Niall.

- Nem akarsz leülni, beszélgetni, megreggelizni? - kérdezget Liam.

- De, szívesen. - próbálok mosolyogni, aztán leülök az egyetlen üres székre, ami Liam és Louis mellett van.

- Itt van az asztalon egy kis tükör tojás, pirítós, fokhagyma, szalámi, ketchup,majonéz, mustár, sajt.. Meg még mit tudom én...Vegyél amennyit és amit csak akarsz! - mondta Zayn egy kis mosollyal az arcán.

- Zayn, van a lánynak 2 működő szeme. - nézett Harry Zayn-re azzal a tipikus "hát te hülye vagy" fejjel. Erre Niall meg Louis annyira röhögött, hogy szinte majdnem lehúzták a terítőt a rengeteg kajával az asztalról.

- Jól van na, csak kedves akartam lenni! - háborodott fel.

Jó kis reggeli volt, csak akkor sem tudtam ellazulni olyan jól a reggeli ébresztés miatt. Így hát megkérdeztem őket a tegnap estéről egy kis idő múltán.

- Na, és, fiúk, ti, mire, emlék,-eztek, a tegnapi, éjszakáról? - kérdeztem teli szájjal.

- Te, mire emlékszel? - kérdezték gyorsan egyszerre.

- Hát, öhm... Valami limuzinra, 2 testőrre meg a nagy tömegre... Már még arra sem emlékszem, hogy hogy találkoztunk... Meséljetek már valamit! - füllentettem egy csöppet. Sokkal többre emlékszem, de kíváncsi vagyok, hogy mit mondanak el, mi igaz s mi nem.

- Hát öhh...  Én kezdhetem? - kérdezi Louis.

- Hát persze. - mosolyogtam.

- A két testőr elment, mikor megtalált minket,  aztán mindenkit ölelgettél meg höha - mondott volna valamit Louis, de Harrynek valami baja volt és rugdosta Louis-t.- Utána meg már csak buliztunk... Az utolsó emlékem az, amikor Liam meg Sophia abba hagyták a kanalasdit és a Pitbull - Timber ft. Ke$ha című zene indult el... Ennyi. - mesélte Louis. Azután a többi 4 fiú se mondott sokkal többet... Egy szót sem ejtettek Harry-ről, hogy mit művelt... Ez hihetetlen..... Hogy tudnak így hazudni? Sokkal többre emlékeznek ők.... Harry meg úgy dumált magáról, mint egy ártatlan kisangyal...

-  Na és mik ezek a ruhák a házban, meg rajtam az a gigantikus póló reggel? - térek rá arra, ami jobban foglalkoztat.

- Amikor reggel kimentem a teraszra  elszívni egy cigit, találtam egy papírt a kávézó asztalon... Olyasmi feliratok voltak rajta, mintha felelsz vagy mersz-et játszottunk volna. - világosított fel csöppet Zayn.

- Én meg egy üveget találtam a nappaliban a ruhák alatt. Van egy olyan érzésünk, hogy az öltözősdi változatát játszottuk a felelsz vagy mersz-nek... - beszélt Liam.

- Hát, ezek szerint én is így gondolom... De, akkor nem emlékszik senki egymás meztelen testére, meg ilyenek? - mered ki a szemem rájuk.

- Egyáltalán nem.. Nem, dehogy! Nem.. - jöttek a válaszok.

- Értem... Na de a póló rajtam reggel? Az hogy került rám? - nézek érthetetlenül.

- Valószínűleg én adtam oda aludni neked, mert az én felsőm volt rajtad. - húzza el száját Harold.

- Értem.. Az jó! - bólogatok. Niall viccesnek találta ahogy bólogatok és megint röhögni kezdett...

Lassan meg is reggeliztünk, elég jól telt a srácokkal a reggel. Olyan hihetetlen, hogy a srácok lakásán aludtam Louis partija után, ahová én nyertem el a jegyet! Annyira ahw!

-Harry szemszöge-

 

- Nekem mennem kellene...

- Jaj, ne mááár! - mondjuk mind az öten.

- Kísérteties ahogy egy csomó mindent egyszerre mondtok ki ilyen gyakran! - nevet Jasmine.

- Tudjuk! - nevetünk mi is.

- Jaj, hagyjátok már abba! - szól le minket.

- Oké. - folytatjuk továbbra is.

- Na jó, tényleg megyek... - húzza tovább magassarkúját.

- Várj! Adj telefonszámot, hogy később is elérhessünk! - kiált fel Niall.

- Oké, adjátok a telefonotokat, én meg odaadom az enyémet és ti meg az enyémbe írjátok be a sajátjaitokat. - nyújtja iPhone-ját. Mindenki beleírja egymás telefonjába a számot, majd rákérdezek Jasmine-re.

- Hogy akarsz hazamenni? - kuncogok.

- Gondoltam, hívok egy taxit.

- Mi lenne, ha én vinnélek haza? - tálaltam fel az ötletet.

- Hát öhh, nem hiszem, öhm, nem lenne szerintem jó ötlet.... Nem, mert akkor holnap tele lesz minden, hogy velem kocsikáztál... Ahj... Nem jó ötlet..- hezitált..

- Jaj ne csináld már! Megmondod a címed, beírom a GPS-be én meg csak vezetek. Na? - mosolygok egy nagyot.
- Cc, aöhmj - körözött a szemeivel, vakarta a fejét, kattogott vagy fél percig, majd így szólt:
- Jó.- mosolygott egy picit. Azért belül mégiscsak örülhet, hogy én viszem haza. - Na, de akkor induljunk meg, mert már dél lesz... Késésben vagyok...
- Honnan is? - vágtam ilyen "uh de fontos személy vagyok blablabla" fejet.
- A barátnőimtől... - nyújtja ki rám a nelvét. - Na, jössz? - állt fel a kanapéról és sétált ki a bejárati ajtóhoz.
- Cch... - vágtam grimaszt míg nem látta, majd én is felálltam, kimentünk a bejárati ajtón.
Elvezettem a garázshoz, de azt mondta azt a kocsit vigyük, amin a legkevésbé lehet belátni. (persze csak miután csodálkozott az autókban)
Beszálltunk a fekete Range Rover-embe. Beállítottam a GPS-t és már indultunk is.
Hatalmas csönd volt a kocsiban. Muszáj volt valakinek megtörni a csendet, és nekem kellett, mert ő csak kifelé bámult az ablakon.
- Amúgy mi is a vezetékneved? - kérdezem laza 5 perc után.
- Clark. - válaszolt.
- Szép vezetéknév. - beszéltem a kormány mögül.
- Ühümm.. Na ás mi a tiéd? - mondta egy kis kacagással.
- Az enyém... Az enyém Horan. mosolyogtam ki az útra.
- A tiéd is tetszetős ám. - fordult a másik irányba és rám nézett.
- Ne tegyek be valami zenét? - kérdeztem.
- De, tegyél. Bekapcsolhatnád a Capital-t vagy a Hits-et. Ez a 2 a kedvencem. - válaszol.
- A Hits Radio-t én is szeretem. Akkor legyen az. - nyomom be a rádión a gombot.
- Oh, ez jó szám! - Jasmine reakciója mikor meghalljuk Jason Derulo-tól a Talk Dirty című számot.
- Ja, jó szám. - kezdek el táncolni a vállammal.
- Talk dirty to me Harrieeeh! - kezd el énekelni.
- Hahahahaha, all right then! - kacsintok rá és elkezdünk nevetni.
Egész kellemesen telik az út... Kicsit hosszú volt, főleg a forgalom miatt, de a GPS megoldotta, mert a legrövidebb utcákon vezetett át minket Jasmine lakásához.
- Azt hiszem, megérkeztünk...- csatolja ki övét az anyósülésen.
- Aha... - veszem le kormányról kezeimet.
- Akkor, öh, szia Harry! - próbál átölelni, én veszem az adást és én is átölelem.
- Szia! Majd akkor hívlak! - gyorsan észhez térek - Vagyis, akarom mondani, hívunk! - vakarom meg fejem búbját s mosolygok egyet. Kiszáll a kocsiból, és amíg be nem megy az épületbe én el sem indulok.
Kezd megtetszeni. Kár, hogy nem emlékszem arra, hogy hogy találkoztunk tegnap este, meg hogy milyen lehetett fehérneműben a felelsz vagy mersz játék közben. Hamarosan úgyis meg tudom. Harry Styles-nak senki sem tud ellenállni.