Prológus

2013.12.01. Vasárnap

Kedves naplóm,
ESZMÉLETLEN NAPOM VOLT!!! Szavakban megmagyarázhatatlan, csak érezni lehet. Elönt a melegség, és annyira hihetetlen ez az egész! A vágy, hogy december 24.-én látni fogom a ONE DIRECTION-T ÉLETNAGYSÁGBAN, asdfghjkl...Fejezzük ki az internetes kitalált, bugyuta szóval. Ma egész nap ordibáltam... A lényeg az, hogy megnyertem LOUIS WILLIAM TOMLINSON születésnapi buli belépőjegyét!
Minden ott kezdődött, hogy November 1.-én kihirdették a srácok, hogy a világ összes országából jelentkezhetnek 16 év feletti lányok. Egyet választanak a jelentkezőkből. És ma reggel kiderült, hogy a nyertes én vagyok!!! Annyira lehetetlen, nemde? -Furi, hogy a naplómnak teszek fel költői kérdést. Úgyis velem ért egyet mindenben.- Telefonon értesítettek pontosan 12:00-kor. A telefonom csengőhangjára ébredtem. Vasárnap mért ne aludhatnék délig? Na de mindegy is..
Akkor beleszóltak a srácok:
-SZIA, ITT A ONE DIRECTION!
Én meg: -MI? ÁLMOS VAGYOK.
És akkor ők: One Direction!
- Ahahaha, szép próbálkozás Stacey. -szólítom legjobb barátnőmet, aki mindig ilyen tréfákkal lát el. Közben iszok egy korty vizet.
1D: -Ki az a Stacey?- mondják egyszerre.
Ekkor kezdek csak igazán magamhoz térni, hogy tényleg ők azok. De azért még teszek egy próbát és meghallgatom újra a hangját/hangjukat. Attól függ.
- Hát te vagy!
- Nem, mi a One Direction vagyunk!- mondják ezt is egyszerre, majd Harry így szól:
- Be vagy szívva b***d meg? - nevet a telefonba.
- Nem, de ti, öhm, öhm öhm... MI? - köpöm ki a második korty vizemet a számból.
- Meglepődött a csaj... Hogy is hívják... öhm, Jasmine, ha igaz? - Nevet Niall.
- De ez hogy lehetséges? Honnan tudjátok a nevemet? - sikítozok és ugrálok az ágyamon örömömben.
- Hé-hé-hé, nyugi. Emlékszel még arra, hogy jelentkeztél a 'Louis Tomlinson szülinapi bulija jegy'-re? - kérdezte Liam.
- Ühüm- reszkettem az izgalomtól és a mosoly el nem tűnt volna a számról.
- Na, hát te nyerted meg! - ad beszámolót Louis.
- Úristen, hogy mi vaaan? - húzom el az a hangot.
- Így van! De azért ne ájulj el... - hallom a hangjáról, hogy mosolyog Louis a vonal másik végén.
- Oké, oké nem fogoook! - sikoltok a végén ismét egy nagyot. - De, kérhetnék valamit még gyorsan?
- Na mondjad! - szólt bele ismét Harry.
- Hallhatom Zayn hangját is külön? - haraptam el szám végét.
- Hát persze babe! Valami különleges üzi nekem? - szólt bele akkor már Zayn is.
- Juuuj! - kiáltottam újra nagyot. - Milyen ruhát vegyek fel az ünnepélyre? -nézegettem magam a tükörbe telefonálás közben és csavartam fel egy haj tincset mutató ujjamra.
- Valami szexi rövid karácsonyos koktél ruhát. Mert, ugye, ne felejtsük el azt se, hogy karácsony is akkor van... - mondta Zayn. Én meg csak sikítottam egyet. Vagy kettőt. Lehet hármat.. Négyet.
- Na majd még később hívunk! Szia! - mondták egyszerre a fiúk, majd letették a telefont.
Valahogy így történt.. Na jó lehet, hogy egy kicsit -nagyon- hihetetlen, hiszen én is alig tudom elhinni... Próbáltam őket vissza hívni, de már a szám amin hívtak ma reggel, már nem elérhető. Ezt nem tudom mire következtetni, lehet nem is erre ébredtem, hanem csak egy álom volt. De, hogy lenne már álom ha ott az a szám a telefonomban? Most már csak az idő számít. Hiszen azt mondták, hogy majd hívnak. Majd meglátjuk. Addig is, lefekszem aludni, mert a mai nap borzasztóan kifárasztott...